Várak, erődök

Csizkari témája a 'Építészet' fórumban , 2009 Február 21.

  1. Mrs Tanár

    Mrs Tanár Állandó Tag

    Carcassone Franciaország

    [​IMG]
     
    Melitta és Kisgadob kedveli ezt.
  2. Bar(na)bi

    Bar(na)bi Állandó Tag

    Emmerberg, Alsó-Ausztria

    A vár első említése 1170-re tehető. Tulajdonosait "Emmerberger"-ekként említik az okiratok. A család 1384-ben elzálogosította, a következő évszázadokban egymást váltogatták tulajdonosai.
    Török veszély nem fenyegette, katonailag sosem bizonyított. Egészen 1760-ig laktak a falai között, ezután azonban Heinrich von Heussenstein gróf kezdeményezte a megsemmisítését, az építményt sújtó adókra és leromlott állapotára hivatkozva.
    Jelenleg az omlásveszély miatt a várrom nem látogatható.
     
    Melitta kedveli ezt.
  3. Mrs Tanár

    Mrs Tanár Állandó Tag

    Nándorfehérvár

    [​IMG]

    [FONT=verdana,geneva] Thuróczi János krónikája nyomán -[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva] [/FONT] ​
    [FONT=verdana,geneva]Amikor Mahomet török császár Görögországot leverte, úgy elbizakodott, hogy azt mondta:[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]- Egy az isten az égben, egy fejedelem uralkodjék a földön![/FONT]
    [FONT=verdana,geneva] [/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]Így beszélt a császár, a török vajdák, basák és bégek pedig rátörtek a városokra meg a falvakra, égettek , romboltak, pusztítottak, és rabszíjra fűzték a parasztokat.[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]Forrt, forrongott a gyűlölet a magyar népben, bosszúért kiáltottak az elpusztított falvak és városok, de az uraknak más gondjuk volt, nem törődtek a nép bajával. Egyedül Hunyadi János szíve keseredett el a nép üldözése miatt. Amikor meghallotta, hogy a török martalócok Erdély földjét pusztítják, felfegyverezte a népet, és szembeszállt a rablókkal. Tanyák határában, falvak közelében, városok körül folytak a harcok, s Hunyadi János mindenütt visszaszorította a törököt.[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva] [/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]Amikor Hunyadi csatáinak a hírét Izsák vajda meghallotta, mérhetetlenül felháborodott. Még hogy a dicső török csapatokat egy hitvány gyaur megtámadja s megveri! Ez a vajda, [/FONT][FONT=verdana,geneva]aki Szendrő várának kapitánya és egész Rácország birtokosa volt, nagy hadat gyűjtött, és a falvakat meg a városokat erősen raboltatta. Éppen Nándorfehérvár alá vonult, mert annak kapitánya Hunyadi János volt, s ott pusztított a legkegyetlenebbül.[/FONT] [FONT=verdana,geneva]De nem sokáig pusztíthatott! Mert Hunyadi nagy sereget gyűjtött, és nyílt mezőn szembeszállt az ellenséggel.[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva] [/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]Nagy rohammal támadott a török, de a magyar sem engedett. Már az első ütközetben sokan lefordultak a lóról, de az elesettek helyébe mások léptek: a magyarok egy lépést sem hátráltak. Hunyadi mindig ott jelent meg, ahol legnagyobb volt a veszedelem, népét biztatta, az ellenség szívében pedig félelmet keltett.[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]Amikor Izsák vajda látta, hogy a magyarok vagy győzni, vagy halni akarnak, megijedt ettől az elszántságtól, hátat fordított, és gyors vágtatással Szendrő vára felé indult. Ahogy ezt a török sereg észrevette, mindjárt futásnak eredt.[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]Hunyadi pedig üldözőbe vette a futókat, és egészen Szendrő várának faláig üldözte őket. Végül nagy győzelemmel, sok zsákmánnyal tért vissza Nándorfehérvár várába.
    [/FONT] [FONT=verdana,geneva]De már ezt a török császár sem nézte tétlenül. Négyszázezernél több katonát, rengeteg hadigépet szállított hajón a vár alá. Addig egyetlen várat sem ostromoltak ilyen nagy előkészülettel.[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva] [/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]Amikor a török császár előkészületének híre járt, Hunyadi János nem volt a várban, hanem arról tanácskozott, miképpen szervezzék meg az ország védelmét. Hiszen tanácskozhatott! Mert a többi urak mind irigykedtek rá, s azt mondogatták:[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]- Ki-ki a magáét védelmezze! Ha Nándorfehérvárt rábízták Hunyadira, ám védje meg, ha tudja![/FONT] [FONT=verdana,geneva]Ezzel aztán a tanácskozásnak vége lett, Hunyadi pedig elindult, hogy felmentő sereget szervezzen.[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]Ezalatt a török császár hozzákezdett az ostromhoz. A hadigépeket a síkságon állították fel, s ezek hatalmas köveket hajigáltak a vár falaira. Éjjel-nappal dörögtek a hadigépek, rettenetes mennydörgésük egészen Szegedig elhallatszott. Úgy okádták a füstöt, hogy a napfényes, tiszta eget sűrű ködfelhő borította el, és a lengedező szellő kénbűzzel keveredett. Sem a forró nyári nap, sem a hűvös éjszaka sötétje nem nyújtott pihenést az ostromlottaknak, mert az ostromlók sem pihentek.[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]Egymás után omlottak le a vár magas tornyai, ledőltek a védőfalak és a bástyák, amelyek addig az embereket oltalmazták. Most már a hatalmas kövek az embereket pusztították. A vár védői egészen kétségbeestek, a halálfélelemtől megdermedtek, és mindnyájan a biztos halál közeledését várták.[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva] [/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]Ekkor jelent meg a Duna partján Hunyadi János, a magyarok reménysége és a törökök félelme. Csekély számú sereget hozott magával, mert nem volt ideje katonák toborzására. Ebben a kicsiny seregben is sok volt a paraszt katona, aki fegyverforgatást nem tanult. De Hunyadi bízott ebben a kis seregben, bízott a parasztokban, s nem is csalódott.[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]Hunyadi először arra törekedett, hogy az ellenség hajóit a folyóról elűzze, és a várban levőknek fegyveres segítséget vigyen. Számított ebben a vízi csatában a halászok kis bárkáira, és számítása bevált: a mozgékony halászbárkák könnyen elsurrantak a török hajók között, és több oldalról támadva, sokat felgyújtottak közülük. A magyarok bátran rohantak rá a törökök hajóira, s egymás után lángra lobbantották őket. De sok magyar is elesett a nagy vízi csatában. A rettenetes vérontás miatt a Duna vize véres foltokkal kavargott, és a katonák gazdag lakomát adtak a halaknak.[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva] [/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]Lángban álltak a török hajók, s a magyar vitézek büszkén vonultak fel a várba. Ott úgy fogadták őket, mint a magyarok szabadítóit.
    [/FONT] [FONT=verdana,geneva]Hunyadi János pedig egyenesen a kapitányokhoz ment, és azt mondta nekik:[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]- Ugyan mitől féltek? Vagy talán most láttok először törököt? Ezek azok, akiket olyan sokszor megszalasztottunk! Annyiszor láttátok már őket, miért éppen most zavar ez a látvány titeket? Bízzatok Krisztusban, akinek nevéért annyiszor öntöttük vérünket, és ismét győzni fogunk![/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]Ezekkel a szavakkal és még sok hasonlóval Hunyadi ismét bátorságot öntött a kapitányok és katonák szívébe. Ezután megerősítette a várat az új katonasággal, és minthogy ezek a fegyverforgatásban járatlanok voltak, megkezdte kiképzésüket.[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]Ezalatt a törökök táborában is nagy tanácskozás folyt. Mahomet császár összehívta a török sereg vezéreit, és így szólt hozzájuk:[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]- Mindnyájan emlékeztek arra, hogy atyám, Amurát császár éppen hét hónapig ostromolta Nándorfehérvárt, és mégsem tudta meghódítani. Ezért győzelem nélkül, szégyenszemre vonult el a vár alól. De most másképpen lesz! Mert amit Amurát hét hónap alatt sem tudott teljesíteni, teljesíti Mahomet tizenöt nap alatt![/FONT]
    [FONT=verdana,geneva] [/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]Egymásra néztek a török vezérek, s mind azt gondolták, hogy Hunyadi nem adja meg olyan könnyen a várat. De szólni egyik sem mert: végre az anatóliai vajda, a hadjárat fővezére mégis megszólalt:
    [/FONT] [FONT=verdana,geneva]- Ó, hatalmas császár! Boldog vagyok, hogy felséges színed előtt megszólalhatok. Félek ugyan attól, hogy elvesztem hozzám való kegyességedet, mégis meg kell mondanom: a magyarok erősebben védik váraikat, mint a görögök.[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]Nem tetszett ez a szó a császárnak, de nem felelt rá, csak kiadta a parancsot, hogy az ostromot folytatni kell.[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]Folyt is az ostrom, rettenetes erővel folyt. Néhány nap múlva minden torony ledőlt, és a falak nagy része is romokban hevert. Az árkok eltűntek, színig megteltek földdel - most már szabad volt az ostromlók útja![/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]Az ostrom tizenötödik napján, ahogy a török császár előre megígérte, megindult a nagy támadás.[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]Hajnalhasadáskor szörnyű dobpergéssel, erős trombitaszóval és harsány kiáltozással rohamra indult a török.[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]Már az első rohammal betört a vár belsejébe, és elseperte a gyenge magyar védelmet. De a belső várban nagy közelharc folyt, a magyar vitézek végső elszántsággal verekedtek, visszaszorították a törököt, aztán ismét meghátráltak, majd újra előretörtek.[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]Hunyadi János mindenütt ott volt: buzdított, fenyegetett és harcolt: ahol ő járt, mindig fellángolt a küzdelem.
    [/FONT] [FONT=verdana,geneva]A közvitézek első soraiban harcoltak a vár kapitányai, Szilágyi Mihály és Kanizsai László, ott harcolt a többi tiszt is, mind példát mutattak a vitézeknek.[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva] [/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]Ekkor történt, hogy egy torony védelmében az egyik vitéz, Dugovics Titusz birokra kelt egy törökkel, aki zászlóját ki akarta tűzni a bástyára. Amikor látta, hogy semmiképpen sem bírja a törököt leküzdeni, átnyalábolta ellenfelét, és a mélybe vetette magát.[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]Háromszor kiűzték a törököt a várból, de mindig újra visszatért, mert győzte erővel: sok volt a tartaléka.[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]Mint a hullámzó tenger, úgy elborította a sok török a várat, a védőket visszaszorította, a házakat felgyújtotta, és mindenütt kitűzte a török zászlót. Már felharsant a török táborban az örömkiáltás, a győzelmi zene, már készült az egész sereg a felvonulásra, amikor a magyar vitézek még egy kétségbeesett támadásra indultak. Egymáshoz illesztették a pajzsot, és ezt kiáltották:[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]- Uram Jézus, segélj meg![/FONT]
    E[FONT=verdana,geneva]zzel a kiáltással a törökre vetették magukat.[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]A törökök pedig, akik már nem vártak támadást, hirtelen úgy megzavarodtak, hogy futásnak eredtek.
    [/FONT] [FONT=verdana,geneva]Erre a magyarok visszanyerték bátorságukat, mindnyájan szívet nyertek, és kardjuk élével üldözni kezdték az ellenséget. Lerohantak a hadigépekhez, amelyek őrizetlenül maradtak, megrongálták a gépeket, és felgyújtották a török tábort. Ezután a mezőnek fordultak, és üldözőbe vették a menekülő törököt. Csak a sűrű éjszaka vetett véget a mészárlásnak.[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]A gőgös Mahomet, a törökök elbizakodott császára vágtatva menekült, futva futott a magyar vitézek elől. Minden felszerelését, összes katonáját elhagyta, már csak a saját életére gondolt. De aztán eszébe jutott, hogy még azt a hitvány életet sem érdemes megmenteni, és azt mondta a kísérő szolgáknak:[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]- Mérget adjatok nekem, rögtön ölő mérget! Haljak meg inkább, semhogy ilyen gyalázattal térjek vissza országomba![/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]De a szolgáknak volt eszük: nem adtak mérget a török császárnak. Ezért aztán a császár elgondolkozhatott azon, hogy elbizakodott elmével az egész földkerekségen uralkodni akart, s íme, paraszti kezek győzték le, melyek eddig kapát és nem fegyvert forgattak.[/FONT]
    [FONT=verdana,geneva]És aki sok trombita és dob hangja mellett, vidáman érkezett a vár alá, most az éjszaka csendjében, gyalázattal futott el. [/FONT]







    [FONT=verdana,geneva] [/FONT]

     
    Melitta kedveli ezt.
  4. Bar(na)bi

    Bar(na)bi Állandó Tag

    Falkenstein, Ausztria

    A vár nevének jelentése: Sólyom-kő. Nagyon régi erődítés, keletkezése a 11. századra tehető. A harmincéves háborúban, 1645-ben sok más vár sorsára jutott: a svéd haderők meghódították. Azonban pusztulása későbbre tehető: a 17. század végén tulajdonosai elhagyták, és a falakból kibontott építési anyagot elhordták.
    Manapság a megmaradt romok között a nyári időszakban szabadtéri színházi előadásokat és középkori lakomákat rendeznek.
     
    Melitta kedveli ezt.
  5. Bar(na)bi

    Bar(na)bi Állandó Tag

    Fernstein, Tirol, Ausztria


    Festői szépségű helyen, a Fernstein-tó fölé emelkedő sziklán épült. Vele szemben, egy szigeten egy másik erődítés, a Sigmund-vár állt, amelynek ma is megtalálhatók a romjai. A völgyön már a római korban is fontos közlekedési útvonal haladt keresztül
    Fernstein első említése 1288-ból való, ekkor még csupán egy lakótorony állt itt, amely az átkelőhely védelmére és vámügyi létesítményként szolgált. 1462-ben Sigmund Münzreiche főherceg falat építettetett a torony védelmére, amely az út mentén egészen a tó partjáig húzódott
    A 14. században a toronyhoz egy úgynevezett „alsóház” épült, itt kapott helyet a fegyvertár, italmérés, lakószobák és istállók, majd később a kápolna is. Az épület az idők folyamán számos szerkezeti átépítésen esett keresztül. Legutoljára a 19. század elején, amikor romantikus stílusban alakították át, és kétoldalt kerek tornyokkal toldották meg
    Jelenleg a vár hotelként üzemel.
     
    Melitta kedveli ezt.
  6. Bar(na)bi

    Bar(na)bi Állandó Tag

    Finstergrün, Ausztria

    Finstergrün vára egy meredek sziklaormon épült Ramingstein helységben, mely Salzburgtól 100 km-re délkeletre fekszik és 240 km-re délnyugatra Bécstől, Ausztria fővárosától.
    A vár 800 éves múltra tekinthet vissza. Lét részből áll. A régi, romos rész több mint 800 éves és lakhatatlan. A romudvar közepén lévő tábortűzhely elröpíti a fiatalokat a régi lovagok és várkisasszonyok romantikus világába. Az új rész 1900 körül közvetlenül a romok mellett és azok stílusában épült.
     
    Melitta kedveli ezt.
  7. Bar(na)bi

    Bar(na)bi Állandó Tag

    Fragenstein, Ausztria

    A romok Zirltől északnyugatra, egy erdőborította, meredek sziklanyergen találhatók. Messziről is látható két hatalmas torony emlékeztet arra, hogy ezen a helyen egykor kővár állt.
    A szikla, ahol Fragenstein épült, már a vaskor óta fontos kilátópont, a római korban is feltehetőleg őrtorony állt itt. A vár a sószállító útvonal védelmére létesült, első említése 1227-ből származik.
    A 15. században Fragensein a tiroli herceg tulajdonába került. I. Maximilian császár sok boldog napot töltött a várban, kedvelt időtöltésének, a vadászatnak hódolva.
    1703-ban Bajorország francia szövetségesei Tirolt támadták, ezekben a harcokban Fragenstein is ostrom alá került, és leégett, romossá vált.
    1933-ban Ausztria a helyi lakosság összefogásával helyreállíttatta a tornyokat, megmentve azokat a további pusztulástól.
     
    Melitta kedveli ezt.
  8. Mrs Tanár

    Mrs Tanár Állandó Tag

    Krasznahorka

    [​IMG]
     
    Melitta kedveli ezt.
  9. Mrs Tanár

    Mrs Tanár Állandó Tag

    Koltó, Teleki kastély

    [​IMG]
     
    Melitta kedveli ezt.
  10. Bar(na)bi

    Bar(na)bi Állandó Tag

    Freundsberg, Tirol, Ausztria

    A lovagvár a Schwaz városa feletti magaslaton áll, csodálatos panorámával az Inn völgyére. A 12. században épült, a Freundsberg nemesi família ősi fészkeként. Legrégibb része a az öt emeletes, masszív lakótorony. Kápolnáját 1177-ben szentelték fel.
    1467-ben Freundsberget megvásárolta Sigismund der Münzreiche herceg, és 1472-75 között újjáépíttette. A kastély épületei mellett (melyek ma Schwaz város bányászati múzeumának és kiállításainak adnak otthont) található templom 1634 és 1637 között épült késői reneszánsz stílusban.
     
    Melitta kedveli ezt.
  11. gamocska

    gamocska Állandó Tag

    Mesevár...

    PORTUGÁLIA- PENAI PALOTA

    A Pena –palota Portugália válasza II. Lajos Neuschwansteinjére.
    A Sintra város fölé magasodó Sintra-hegység egy 450 méter magas sziklaormán álló palotát a Sax- Coburg-Gothai házból származó II. Ferdinánd megrendelésére építették a Nossa Senhora da Pena (Penai Miasszonyunk) kolostor romjaira.
    A csapongó fantázia alkotta palotát mór, Mánuel-kori és gótikus elemek alkotják, miközben a bajor mesekastélyok hangulata is tetten érhető benne.
     
  12. Bar(na)bi

    Bar(na)bi Állandó Tag

    Gmünd, Ausztria

    Gmünd egy középkori város és egy vár neve Ausztria Karintia tartományában. Neve a német „Mündung” azaz torkolat szóból származik.
    A vár 1252-ben épült, annak az észak-déli irányú közlekedési útvonalnak a mentén, amely már a római korban is forgalmas volt.
    A romok ma szabadtéri színielőadásoknak nyújt otthont.
     
  13. Mrs Tanár

    Mrs Tanár Állandó Tag

    Szigetvár

    Szigetvár 1566-os ostroma egy korabeli metszeten:

    [​IMG]

    A vár egy mai légifelvételen:
    [​IMG]

    Várbarátlap: http://varbarat.lap.hu/
     
    Melitta és Kisgadob kedveli ezt.
  14. Mrs Tanár

    Mrs Tanár Állandó Tag

    Sárospatak

    [​IMG]

    A sárospataki vár Perényi-szárnya és a Vöröstorony

    [​IMG]
     
    Melitta és Kisgadob kedveli ezt.
  15. Mrs Tanár

    Mrs Tanár Állandó Tag

    Cseszneki vár

    [​IMG]
     
    Melitta, Kisgadob és Bodka kedveli ezt.
  16. kisanci

    kisanci Állandó Tag

    Halihó!
    Ha már megnéztétek Kékestetőt, induljatok Észak felé. Cserhát hegységben található Hollókő, ahol egy szinte tejlesen ép várat találhattok, ráadásul Hollókő Magyarország egyetlen faluja, amely az UNESZKO világörökségei listáján szerepel, és így világszerte ismert.

    [​IMG]
     
    Melitta, Kisgadob, Bodka és 1 másik tag kedveli ezt.
  17. Mrs Tanár

    Mrs Tanár Állandó Tag

    Zsibó, a Wesselényi kastély

    [​IMG]
     
    Melitta és Bodka kedveli ezt.
  18. Mrs Tanár

    Mrs Tanár Állandó Tag

    Nagykároly, a Károlyi kastély

    [​IMG]
     
    Melitta kedveli ezt.
  19. leeah

    leeah Állandó Tag

    Segesvár

    Segesvár

    A város környéke õsidõk óta lakott. A római idõkben ezen a tájon feküdt a Castrum Stenarum õrhely, amely a Gyulafehérvár (Apulum) felé vezetõ fontos út biztonságára vigyázott. A szláv eredetû földrajzi nevek azt jelentõsebb egyházi és világi építmények ebben a korszakban készültek el. Mátyás király idején a város részt vett a Veres Benedek által vezetett királyellenes felkelésben. 1506-ban az erdélyi rendek az itteni vártemplomban erõsítették meg a három nemzet (magyarok, székelyek, szászok) unióját.
    A XVI. sz.-ban a város evangélikus hitre tért át. Az erdélyi rendek itt választották meg fejedelemnek I. Rákóczi Györgyöt és kemény Jánost. 1646-ban a lakosságot járvány, 1676-ban tûzvész, 1709-ben ismét járvány, s 1788-ban újra tûzvész pusztította. 1867-ben a szász székek elvesztették autonómiájukat, s 1876-ban Segesvár Nagy-Küküllõ vármegye székhelye lett. Manapság meglehetõsen szomorú látványt nyújt a város, hisz a régi gazdag szász kultúrából csak az épületek maradtak meg.
     
  20. leeah

    leeah Állandó Tag

    Szilágysomlyó - Báthory vár

    A Báthori vár

    Szilágysomlyóról

    [FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A Szilágyságban, a Magura-hegy déli tövében, a Kraszna-patak partján fekszik az egykori Kraszna vármegye központja, Szilágysomlyó (Şimleu Silvaniei). [/FONT]
    [FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A település feletti Magura-hegyen a 14. század első felében emelték Somlyó várát, melyet 1551-ben Mohammed beglerbég romboltatott le. Ez az erősség nem épült fel többé, helyette Báthori István a városban építtette fel a ma is látható reneszánsz várat. 1599-ben is az ő kezén találjuk. Testvére, András nem sokkal fejedelemmé választása után, 1599-ben hadakat küldött a vár védelmére, amit ennek ellenére Basta császári tábornok elfoglalt. 1602-ben Náprágy Demeter erdélyi püspök a fejedelem birtokának mondja, 1612-ben Báthori Gábor testvérének, Andrásnak adományozta. Somlyó utolsó birtokosa a Báthoriak közül Báthori Zsófia volt, aki 1670-ben Somlyót elzálogosította Bánffy Dénesnek és feleségének, Bornemissza Annának. 1672-ben Bánffy Dénes zálogosította el Gyerővásárhelyi Gyerőfi Györgynek. Visszaváltása után – még 1676 előtt – I. Apafi Mihály fejedelem zálogbirtoka lett. 1677-ben az özvegy Bánffy Dénesné Bornemissza Annát iktatták be a vár és uradalmának birtokába, amely ezután e család kezén maradt. Károly lotharingiai herceg 1687-ben elfoglalta Somlyót és német őrséget helyezett el benne. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején, 1703-ban a kurucok foglalták el és 1710-ig maradt a kezükön. Ekkor Rabutin vette ostrom alá a várat, amit Gyulai István és Balog Péter parancsnoksága alatt 2000 kuruc védelmezett. Rövid harc után a császáriak a várat elfoglalták, sok kurucot levágtak és fogságba ejtettek. Az erődítményből a szatmári békeszerződés után, 1711-ben katonai élelmezési raktár lett, pincéjében rabok sínylődtek. Az osztrákok nem tartották fontosnak a vár karbantartását, így az lassú pusztulásnak indult: a várudvar közepén lévő épületek annyira omladoztak, hogy azokat le is kellett bontani. A 18. század végén a város és a romosodó vár még mindig a Bánffyak birtoka volt. [/FONT]
    [FONT=Arial, Helvetica, sans-serif]A vár a korabeli reneszánsz várakhoz hasonlatosan négyszög alaprajzú volt, négy sarokbástyával. Falainak egy része romos állapotban ma is áll, emeletes homlokzati része, boltozatos reneszánsz kapujával, aránylag ép állapotban látható. A 20. században a kapubástyát helyrehozták, s a kapu fölötti termekben rövid ideig vendéglő működött. Most megint lakatlan, ráférne a javítás. A szilágysomlyóiak Báthori-kertnek nevezik a várudvart, melyben nagy hársfák magasodnak. A fák koronái mögött két kerek bástya húzódik meg. [/FONT]
     

Megosztás