Jo tudni Canadarol, Informacio utazasrol orszagunkrol

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
Szeretnenk egy kis informaciot adni valasztott hazankrol, azoknak a tagjainknak es latogatoinknak akik most keszulnek ki akar veglegesen akar csak turistakent.
Kerlek benneteket segitsetek osszeallitani egy valamennyire atfogo kepet adjunk Canadarol.

Egy egy kirandulasrol kepeket elmeny beszamolot, vagy egy egy tartomanyt latvanyosagait ha bemutatjuk valamennyien elvezni fogjuk,hisz sokunknak meg mindig van mit felfedezni.
HA csak errol a par provincrol teszunk emlitest es kepeket igazan kellemes kedv csinalo megismerni az ismeretlent.
:wink:
Alberta
British Columbia
Manitoba
New Brunswick
Newfoundland and Labrador
Northwest Territories
Nova Scotia
Nunavut
Ontario
Prince Edward Island
Quebec
Saskatchewan
Yukon
 

FiFike

Állandó Tag
Állandó Tag
Kanada története szorosan összefügg a bevándorlókkal, és az európai sorstragédiákkal, háborúkkal, gazdasági válságokkal, amikor az új otthont kereso emberek hatalmas hullámokban, evtizedrol-évtizedre megérkeztek, létrehoztak városokat, kolóniákat, meghonosítottak különbözo ipari és mezogazdasági technikákat, létrehozták Kanada sokszínu és változatos kultúráját. Ennek a hatalmas történelmi keveredésnek a legjelentosebb színtere maga Ontario, és szinte az összes európai nemzet megalapította a saját kolóniáját, és részt vett a történelem alakításában.Vannak itt németek, olaszok, portugálok, angolok, skótok, írek, hollandok, oroszok és persze nem utolsó sorban magyarok is. Bár a magyar bevándorlási hullám igazából csak 1956 utan indult meg Ontarioba, hiszen elotte leginkább az Egyesült Államokat célozták meg az új hazát kereso magyarok.
Ontario tartomány Kanada egyik legrégebbi tartománya, amelynek történelme, gazdasága, ipara és tájainak szépsége meghatározó az ország életében. Magát a tartományt 1867 július 1-én hozták létre, amikor a kanadai tartományok egyesültek (Ez Kanada legnagyobb nemzeti ünnepe), és lértejött Kanada megközelitoleg mai formája. Ontariot ezt megelozoen Nyugat Kanadának, 1841 elott pedig Felso Kanadának nevezték. Az "Ontario" elnevezés egyébként az oslakos Irokéz indiánoktól ered, jelentése "Gyönyöru tó", vagy "Gyönyöru víz". "Canada" , az ország neve, szintén az o nyelvükbol származik, annyit tesz: "A mi földünk"
Ontario történetét is meghatározta a britek es a franciák soha véget nem éro civakodasa , akár katonai, akár kereskedelmi, gazdasági szinten. Ennek ellenére Ontario mindvégig a brit kultúra területe maradt. Ontaria jelkepe a Trillium virag .
A juharfa nemcsak Kanada szimbóluma, hanem fontos ipari tényezo is, hiszen a juharszirup kitermelése fontos része volt a bevándorlók életének, és jelentos szerepet tölt be a mai mezogazdaságban is.


Folyt.kov.:
 

FiFike

Állandó Tag
Állandó Tag
Talan erdemes megjegyezni , hogy Kanada fovarosa OTTAWA Ont. !!!
(Sajnos ezt nagy szazalekban az egesz vilagon nem tudjak )
Csodalatos teruleten fekszik Ontarioban,- Québec hataranal , az Ottawa es a Rideau folyo ovezi . Par adatot fekveserol . A varost 5,686 sq=negyzet km terulet ovezi . Deli es nyugati oldalat 17.000 hektar vedett zoldovezet , mig az eszaki partjan 34.500 hektar vadon veszi korul . Az Ottawa folyo masik oldalan van Hull varos . Ottawaban rendezik a vilag legnagyobb teli (Winterlude) fesztivaljat es a befagyott Rideau canal (csatorna amely osszekoti Ottawat az Ontario toval ) a vilag leghosszabb jegpalyaja , ahol egesz ejszaka korcsolyazhatnak a latogatok a varos korul . Evente atlag 60 fesztivalt rendeznek . 29 muzeum van es rengeteg latnivalo , unnepely , orsegvaltas , tuzijatek stb. Majusban rendezik a tulipan paradet ahol 3 millio tulipan lathato (ez a Hollandokkal van osszefuggesben) . Evente kb. 4 millio latogatoja van Ottawanak , igy a turizmus nagy szerepet jatszik a fovaros eleteben . Megtalalni itt mindent ; szinhaz , balett , symphonykus zenekarok , hocky csapat es termeszetesen a politikusok . Itt van az osszes allami epulet es a Parlament . Mielott az europaiak bejottek Ottawa es kornyeke vadasz paradicsom volt . 1600as evekben a franciak , kesobb az angolok foglaltak el . 1826 a Britishek kezdtek el epiteni hadaszati szempontbol a Rideau Canalt (csatorna) az Ottawa folyo es az Ontario to koze . Ahol az Ottawa es Rideau folyo talalkozott eromuvet epitettek es a varost elneveztek Bytown-nak . 1855-ben ebbol a kis varosbol lett Ottawa majd 1857 Ottawa lett a fovarosa Québec-nek es Ontario-nak . Ezt talaltak a legbiztonsagosabbnak az amerikai tamadasok ellen . 1867 -ben Ottawa lett Canada fovarosa .
 

FiFike

Állandó Tag
Állandó Tag
A fenti elso kepen a : Nemzeti galleria lathato
A masodikon: a varos es kozepen a Parlament epulete
Itt pedig ha sikerulni fog ..1. Ottawa Parlament reszlete
2. Toronto CN tower a vilag legmagasabb (rogzites nelkuli) tornya , forgo etteremmel a tetejen
 

Jupi

Állandó Tag
Állandó Tag
Köszönöm FiFike!
Remélem, nem csak nekem szereztél örömet és gazdagítottad ismereteimet. Remélem folytatod, vagy ha majd kifogytál, valaki folytatja.
 

Greta

Állandó Tag
Állandó Tag
Jó tudni Canadáról

Melitta úgy álmodta meg ezt a topicot, hogy bevándorlóknak és turistáknak egyaránt hasznára váló, átfogó kép kerüljön ide Canadáról. Én boldogan részt vállalok ebben a csodálatos földrészt, Canadát népszerűsítő információs tevékenységben.
Fifike jóvoltából tartományi ismertető indult. Nyilván célszerű ezeknek a folytatása. Én azonban a módszeresség érdekében úgy remélem, érdekfeszítő lehet egy alapszinten Canadáról szóló általános ismertető, ami hiányzik az indításból. Ezt logikusan és gyorsan pótolnám. Mások egyetértésére számítva úgy gondolom, ezután folytatódhatnak a tartományi ismertetők, azokon belül pedig az egyes területeikkel kapcsolatos élményanyagok.
Az általános ország ismertetőn kívül van még egy fentiekhez illeszkedő tervem. Ezt némi meglepetésnek szánom, bízom benne, hogy majd érdeklődésre számíthat.

Canada
Államformája: szövetségi állam
Közigazgatása: 10 szövetségi tartomány (province), 2 szövetségi terület (territory), 1 autonómia Nunuval. Az ország Fővárosa: Ottawa.

Canada természetföldrajzi adottságai, régiói.

Az észak-amerikai kontinens északi felén fekvően a világ második legnagyobb területű országa. Majdnem akkora, mint egész Európa: 9 976 140 km2. Ebből szárazföld 9 220 970 km2, vízfelület 755 170 km2. Keleten és északkeleten az Atlanti-óceán, északon a Baffin-öböl és a Jeges-tenger, nyugaton a Csendes-óceán határolja. É-nyugaton Alaszkával (USA), délen az USA államaival határos. Határvonala Vancouvertől a Lake of the Woods-ig a 49. szélességi kör (Erdők tava), onnan kelet felé a Nagy tavak és a Szent Lőrinc-folyó középvonala választja el egymástól a két nagy országot. A két óceán közti távolság 6000-6500 km, Kanada legészakabbra fekvő szigetétől -amely az Északi-sarktól mindössze 300 km-re található- a Nagy-tavakig 4000-4500 km. Tengerpartja 243 800 km hosszú. Területének több mint 40 % az erdőhatáron túl fekszik.
Az ország több mint 70 % lakatlan. Területének mindössze 5 % termőföld, 54 % erdő, illetve erdős vidék. Lakossainak száma 31 281 092 (2000.07 havi adat), közel 90 %-uk az USA határától számított 160 km-es sávban él. Népsűrűség: 3 fő/km2.
Canada tájai rendkívül változatosak: északon fagyos kősivatagok, tundrák terülnek el, nyugaton erdőkkel, gleccserekkel borított hegyek és gabonaföldek, keleten erdős dombvidékek és termékeny síkság. Az egész országban mintegy kétmillió kisebb-nagyobb tó és sok folyó van, amelyek vízfelülete a terület 7,5 %-a. A tavak között 75 olyan van, amely nagyobb, mint a Balaton. Közülük a Felső (Superiol)-tó a második (82 411 km2), a Huron-tó az ötödik (59 595 km2), a Nagy-Medve tó pedig a kilencedik legnagyobb tó a földön. Folyói -3-4 kisebb kivételével- az Atlanti-óceánba, a Hudson-öbölbe, a Jeges-tengerbe és a Csendes-óceánba érkeznek. A legnagyobb Atlanti-óceánba ömlő folyója a Szt. Lőrinc, amely azon kívül, hogy a Nagy-tavak vízét viszi a tengerbe, a környező vízfolyásokat is gyűjti. A Hudson-öbölbe a Churchill, a Nelson (ez utóbbi az Északi- és a Saskatchewan folyókat egyesíti), a Jeges-tengerbe a Mackenzie, Kanada legnagyobb folyója ömlik. A Columbia és Fraser a Csendes-óceánba érkezik.

Canada területe négy nagy tájegységre osztható.

1. A Kanadai-pajzs vagy Laurentium (Canadian Shield, Laurentian Shield).
Az ország területének majdnem a felét ez, a Föld legősibb -mélységi magmás és átalakult- közeteiből álló tönk jelenti. Felszínét fennállásának több milliárd éve alatt a vulkánosságon kívül elsősorban a négyszer is előrenyomuló jégtakaró alakította. Északkeleti, keleti és déli oldalán hegységszegély van, az Szt. Lőrinc folyó völgyében a legmagasabb pont az 1652 m Caubvick. A Hudson-öböl délnyugati oldalán 150-300 m széles síkság van. Tudra övezet, talaja helyenként több száz méter mélységig átfagyott. A Canadai-pajzs északi oldalából jött létre a sarki szigetvilág. Alföld és 200 m-nél magasabb helyek borítják. Legmagasabb csúcsa az Ellesmere-szigeten lévő, 2604 m-es Mount Barbeau.
A pajzson helyezkedik el az Északnyugati Területek, Nunavut és Labrador térsége, valamint Saskatchewan, Monitoba és Ontario északi része, valamint Québec tartomány.

2. Az Appalache-hegység vidéke.
Az Appalache-hegylánc legnagyobb része az USA-ban húzódik: Kanadában a hegység északnyugati része nyúlik. Kanadában Újfundland szigete, Új-Skócia, Új-Brunswick és a Prince Edward-sziget tartományok, és Québec délkeleti része tartozik ide. Legmagasabb csúcsa a Gaspé-félszigeten az 1268 m-es Jacques-Cartier.

3. Belső síkvidék (Interior Plains).
A Canadai-pajzs, az Appalache-vidék és az ország nyugati részén található Sziklás-hegység között helyezkedik el, hatalmas terület, amely 2600 km hosszan húzódik az USA határáig. Egyetlen tája, amely az Atlanti-óceánba érkezik, a 20-120 km széles Szent Lőrinc-alföld, legszélesebb a Montreali síkság.
Részei: Ontarió-tóköz (Nagy-tavak régiója).
A kanadai prérik, amelynek déli része átnyúlik az USA-ba. Ennek három tájegysége van: a Monitoba-Saskatchewan-alföld (ide tartozik a Red folyó völgye, az Assini-boine folyó deltája, és a nagyobb tavak, mint Winnipeg-, Winnipegosis-, Monitoba-tó környéke), Saskatchewan-síkság, Délnyugat-Monitoba és Dél-Saktchewan fennsíkja, valamint Alberta-síkság.
A Mackenzie-medence. Két tájegysége van: A Rabszolga-medence (a Nagy-Rabszolga-tó és a Mackenzie folyó felső folyásának vidéke), és a Mackanzie-medence (Nagy-Medve tó északi oldalával, és a Mackenzie folyó deltájával).

4. Kordillerák (The Cordillera).
A Kordillerák az egész amerikai kontinens nyugati oldalán végighúzódó, viszonylag fiatal hegységrendszere, amelynek több párhuzamos, északnyugati és délkeleti irányú hegylánca zárja el Kanada belső síkvidékeit a Csendes-óceántól. Két vonulata van.
A Keleti-Kordillerák.
Az USA határáig 1500 km hosszan húzódik. Területén (20 000 km2) Alberta és Brit Columbia osztozik. Fő vonulata a földrész vízválasztója. Keleti oldalán indul az Északi- és Déli-Saskatchewan, az Athabasca és a Peace, nyugati oldalán a Fraser, a Kootenay folyó. Legmagasabb csúcsa a Mount Robson (Brit Columbia, 3954 m). Négy nagy nemzeti parja van: Banff, Jasper, Yoho, Kootenay. E vonulathoz 5 párhuzamos hegyvonulat tartozik:Franklin-, Mackenzie-, Ogilvie-, Selwyn-, és a Pelly-hegységek.
A keleti és a nyugati Kordillerák között 2 nagyobb fennsík van: Yukon-fennsík, Fraser-Nechako-fennsík.
A Nyugati-Kordillerák.
A leghansúlyosabb része a Fraser folyó torkolatától a Yukon-fennsíkig 1500 km hosszan húzódó Parti-hegység (Coast-Mountains, Pacific Coastal Mountains vagy Coast Renge).
Északon, a Yukon területén, az Alaszkával közös, meredek St. Elias-hegylánc kiterjedt jégmezői a világ legnagyobb gleccserrendszerét alkotják a sarkkörön kívül. A hegység égbe nyúló csúcsai közül tíz magasabb, mint 4500 m, a 6050 m-es Mount Logan Kanada legmagasabb csúcsa.
A Parti-hegységet és a szigetekből álló parti láncot a parti vályú választja el. A szigetek közül csak a Vacouver és a Charlotte-szigetek tartoznak Canadához, a többi Alaszkáé.


Legközelebb egy keveset az ország éghajlatáról, növény- és állatvilágáról, etnikai összetételéről írnék.

Remélem, mindezek iránt valóban van érdeklődő. :)
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
Remek! en nagy nagyon sok mindenrol almodok, :wink: de igazan koszonet hogy osszedobjuk, mi minden szep van itt, milyen csodalatos orszag Canada.
Remeljuk egyre tobb canadaban elo beszall ebbe a klasz ismertetobe.
 

Greta

Állandó Tag
Állandó Tag
Jó tudni Canadáról

:)


Canada éghajlatáról.

Canada éghajlata legalább annyira változatos, mint földrajza. Területe a mérsékelt és a hideg övezetben található, éghajlatát az észak-déli irányú nyitottság és a nyugati zártság befolyásolja. Az ország nagy részén rendívül szélsőséges az időjárás.

Az észak-déli nyitottság okozza, hogy az időjárást elsősorban a Grönland és a Mexikói-öböl felöl érkező légtömegek befolyásolják. A grönlandi anticiklon száraz, hideg légtömegei télen a Nagy-tavak vidékén is túljutnak. Így a Csendes-óceán partjainak déli része kivételével mindenütt hosszú, zord a tél. A Mexikói-öböl felöl áprilistól érkeznek meleg, párás légtömegek. Ezek Canada déli szegélyén okoznak tartós nyári meleget. Az Atlanti-óceán partvidékén az óceáni éghajlat kialakulását a Grönland felöl érkező, hideg Labrador-áramlás akadályozza meg. A Csendes-óceáni parton, Vancouver környékén és a Vancouver-szigeten, az észak-csendes-óceáni légtömegek és a meleg Kuro Shio-áramlás együttesen teremtik meg a valódi óceáni éghajlatot.

Az északi sarkkörön túl, ahol a talaj örökké fagyott (permafrost), a hőmérséklet esetleg évekig nem emelkedik fagypont fölé. Yukon, Nunavut és az Északnyugati területek északi része, amelyek mintegy negyedét teszik ki az országnak, ehhez a sarki, hideg övezethez tartoznak. Itt a tél 9-11 hónapig tart. A januári átlaghőmérséklet 23-32, a sarki szigetvilágban sokszor 32-38 C fokot is eléri.
Az állandó jéggel fedett vidéktől délre, amely Canada újabb negyedét teszi ki, átmeneti zóna az örök jég birodalma és a mérsékelt égövi dél között. É-Labrador és a Kanada pajzs középső sávja tartozik ide.
A Kanadai-pajzs déli részének nagy hányada, a Hudson-öböl melletti alföld, a Gaspé-félsziget ÉK-i része és Újfundland a mérsékelt övezet hideg-mérsékelt övébe tartozik. Januári középhőmérséklet –15, a júliusi átlaghőmérséklet 15-20 C fok. A bőséges csapadék zöme hó.
Az Appalache-hegység vidéke -a Gaspé-félsziget és Újfundland-szigete kivételével- a valódi mérsékelt éghajlati övhöz tartozik, amelyre a hűvös nyár, a nedves tél jellemző. A novemberben kezdődő hideg tél 6 hónapig tart. A januári középhőmérséklet 3-15 C fok. A csapadék döntő többsége itt is hó.
A Szt. Lőrinc-alföld időjárása igen szélsőséges. Nyara hűvös, tele zord. Közepes hőmérséklet-ingadozása 31 C fok körül van.
Az Ontario-tóköz éghajlata az előbbihez képest még szélsőségesebb. Az Atlanti-óceán hatása nem érvényesül, kevesebb a csapadék, eloszlása szeszélyes. A tél hosszú és hideg, gyakran a Niagara vízesés is befagy. Torontótól délre, délnyugatra van viszont Kanada legmelegebb nyara.
A kanadai prérik messze fekszenek a tengerektől. Valódi mérsékelt övi, félig száraz, szélsőséges szárazföldi tartományok. Nyugat felé nő a hőingadozás és a szárazság. A januári középhőmérséklet 10-20 C fok, derült éjszakákon nem ritka a mínusz 50 C fok hideg. A tavasz rövid, a nyár változékony. Május-júniusban a Mexikói-öböl felöl érkező meleg, nedves légtömegek 40 C fok hőséget is okozhatnak. Ilyenkor a hőingadozás 20-25 C fok.
A Mackenzie-medence, az északkeleti sarka kivételével hideg-mérsékelt övi. Ez a vidék É-Amerika legszélsőségesebb időjárású területe. A januári átlaghőmérséklet mínusz 24-32 C fok, de az un. Mackenzie-katlanban (Fort Good Hope környéke, Ény területek) ) -60 C fok is lehet. A kontinens leghidegebb vidéke ez. A tél 6-7 hónapig tart, a nyár szeszélyes és rövid, a nappal 25-30 C fok, míg éjjel fagyhat.
A Kordillerák vidékének éghajlata is változatos, attól függő, hogy milyen messze van a Csendes-óceán, és milyen a tengerszint feletti magasság. A legészakibb hegyvonulatok kivételével általában a mérsékelt időjárási öv viszonyai jellemzik. A hegységek közötti fennsíkokon és a Keleti-Kordillerákban száraz hegyvidéki az éghajlat, a Nyugati-Kordillerákban ennek nedvesebb változata uralkodik. Mindenütt a hegyvidékek nyugati oldala csapadékosabb, itt vannak nagyobb jégmezők is. A Fraser-Nechako-fennsík júliusi átlaghőmérséklete 5-10 C fok, déli részén viszont hasonló, mint a préri-síkságoké. A hegyeken felfelé egyes helyeken hideg-mérsékelt, majd hideg magasságokba jutni. Vancouver környéke óceáni éghajlatra jellemző.

Az itt közölt hőmérsékleti adatok a rohamosan jelentkező globális felmelegedés, és az üvegházhatás következtében -amelyek a sarkköri hideg övezetben is drasztikus torzulásokat eredményeznek- az elmúlt 2-3 évben igencsak módosultak.

Canada növény és állatvilága.

Tundra vidék.
A hideg észak tartozik ide, ahol rövid a nyár. Ha van is, legfeljebb pázsitfűfélék, hangafélék, törpefűzfák élnek itt. A gyakorlatilag fátlan északi tundrától dél felé haladva jelennek meg északi erdős vidékek. Az átmeneti zónában az erdős tundra növényzete: a törpenyír, alacsony éger, de akad feketeluc- és borókafenyő. Helyenként egyazon domb két oldala különböző képet mutat. Még délebbre a pázsitfű helyett moha- és zuzmógyepek, nagykiterjedésű mohalápok jelennek meg.
A tundra jellemző állatai: tavasszal itt költ a hódlúd, a kanadai lúd, fekete réce, trombitás hattyú, a ritka lármás daru. Kivirágzott legelőkön: pézsmatulok, rénszarvas jár, de jönnek ide jegesmedvék, sarki rókák, hermelin, kanadai hiúz, szürkefarkas. A jégmentessé váló tengerekben bálnák, delfinek, fókák bukkannak fel.

Tajga vidék.
A Kanadai-pajzs hideg-mérsékelt övében változatos tajga növényzet van. Ezek őserdő jellegű északi erdőségek tűlevelű fákkal, fehér és fekete lucfenyővel, vörösfenyővel, kanadai balzsamfenyővel.
(Mellesleg jegyzem meg más olvasmányaim alapján, hogy É-Amerika kanadai és USA beli területein kb 120 fenyőféle él, Mexikó további 60 fajtával bővíti ezek számát.)
A tajga állatvilága igen változatos. Rengeteg a rovar, így sok a rovarevő madárfaj (cinege és harkályfélék). Sok a mókusféle, egér, pocok, sarki nyúl. Lakik itt hermelin, rozsomák, róka, szkun, feketemedve, szürkefarkas, kanadai hiúz. Fészkel itt szirti sas, bagolyfajták. A patakokban, tavakban hód, pézsmapocok, vidra él. Főleg a nyugati részeken gyakori az amerikai jávorszarvas, tarándszarvas.

Mérsékelt éghajlati övezet.
A Kanadai-pajzs déli, mérsékelt övezetében -a Nagy-tavaktól a Szt. Lőrinc-öbölig-, valamint az Appalache-hegység kanadai részén vegyes lombú erdők találhatók: juhar-, nyír-, gyertyán-, bükk-, és nyárfélék, luc- és erdeifenyők fajtái, vörös- és balzsamfenyő. A bokrok közül galagonya, mogyoró, boróka, kanadai tiszafa, szép nagyra nőtt királypáfrányok találhatók.
A vegyes lombú erdők állatvilága a tajgáéval egyező.
Az Appalache-hegység mérsékelt égövi vidékén vegyes lombú erdők vannak a rájuk jellemző állatvilággal. Az erdőmentes területeken hangacserje, vizenyős területek, tőzegmohalápok találhatók.

Belső síkvidékek.
Az egykori füves pusztaságok mára csak mutatóban maradtak meg, e területeken kiterjedt gabonatermelés folyik. A Szt. Lőrinc-alföld és az Ontario-tóköz területét vegyes lombú erdők borították valaha. Ezekből mára alig maradt. Helyükön települések, mezőgazdasági területek nőttek. Az erdőirtások miatt az állatvilág elszegényedett. Leggyakrabban mosómedve és mezei nyúl fordul még elő. Az urbanizáció következtében a mosómedve a keleti területeken és a városokban is felbukkan. Torontóban gyakran látni őket szemétturkálás közben. (Igaz, Fifike?)

Prérisíkságok.
Keleti és északkeleti szélein a tajga fenyvesei, délkeleten pedig a vegyes lombú erdők ligetekké változnak. Az erdős préri vagy ligetes mezőség átmenetet képez a füves préri között. Az erdőkben amerikai nyár, oszloptölgy, mogyoró és boróka nő. A füves prériken főleg pázsitfűfélék nőnek. Kora tavasszal kivirágzik a préri: nyílik a prérikökörcsin, prérililiom. A folyókat szil-, kőris-, juhar-, hársfa csoportok kísérik. Mivel a prérik nagy részén mezőgazdálkodás folyik, természetes állapotban csak a védett területeken találhatók. Itt élnek bölénycsordák, különböző szarvasok, pézsmapocok, mosómedve, kanadai vidra, prérifarkas, vörösróka.

A hegyek.
Növényvilágukat a magasság és az éghajlat határozza meg.
Északon a Franklin-, Mackenzie-, Ogilvie-, Selwyn-, és a Pelly-hegység, valamint a Yukon-fennsík fenyőerdői a tajga folytatásai. A Sziklás-hegységben, a Columbia-, az Omineca-hegységben a Douglas-fenyő az uralkodó fenyőfajta. A fahatár felé közeledve vörös- és jegenyefenyő, és különböző borókák láthatók.
A Nyugati-Kordillerák fenyvesei valóságos őserdők, ami a bőséges csapadéknak köszönhető. Legjellemzőbb fái: parti bürökfenyő, és különféle lucfenyők, alhavasi fenyők. Erdőhatár fölött hegyi tundrák találhatók, borókásokkal, havasi- és törpefűzzel, égerfajokkal.
A Kordillerák állatvilága a tundráéhoz és a tajgáéhoz hasonló. A kisebb állatok közül gyakori az erdei patkány, pocoknyúl, vörös hiúz, mosómedve. Yukonban nem ritka az óriási jávorszarvas. Különleges állata a vidéknek a grizzly medve, a puma, vastagszarvú juh, fehér bundájú havasi kecske. A folyókban, hegyi patakokban vonulási időszakban nyüzsögnek a lazacok. (Megjegyzésem: e halak a grizzly medvék kedvencei. Fantasztikus ügyesen fogják meg a mackók a lazacokat.)
A Csendes-óceán partvidékén és a parti lánc szigetei mellett gyakran láthatók bálnák, oroszlánfókák, esetenként tengeri vidrák.
(Megjegyzésem: A Vancouver-sziget őslakóinak fő tápláléka a hal, amelyek számát az ott elszaporodott vidrák megdézsmálják. Ezért mára kétségbeesve reklamálja a lakosság a védett vidrák szaporulatát, mert a megtizedelt halállomány miatt éhezés fenyegeti őket.)


Canada népei.

Canada lakosságát többféle nép és népcsoport alkotja. A két legnagyobb a brit és a francia, amelyek az ország népességének 35, illetve 25 %-t teszik ki (1996-os népszámlálás szerint). A francia-kanadaiak többsége Québecben él, itt arányuk 80 %. Jelentős a számuk Ontarióban, új-Brunswickban is.
A francia-kanadaiak kulturális csoportot is alkotnak nyelvüknek, történelmüknek és vallásuknak köszönhetően: a brit-kanadaiakra ez nem jellemző. A brit szigetek négy nemzetségének (angol, skót, ír, walesi) meg van a saját nyelve, történelme, a legkülönbözőbb vallási felekezetekhez tartoznak, és mentalitásuk más-más. Bár minden tartomány üzleti életében, iparában, még Québecben is a főként angol és skót angolszász protestánsok játszanak főszerepet, ők a brit kanadaiaknak csak kisebb hányadát képezik.
A kanadaiak kb 20 %-a (brit és franciák nélkül) európai országokból származik. A legtöbb német, olasz, ukrán, holland. Mint tudjuk magyarok is nagy számban élnek ott. Első csoportjaik 1880 körül érkeztek. Újabb bevándorlási hullámuk volt a 20. sz. elején, a két világháború között, majd 1956 után. Magyarok leginkább Ontarióban, főként Torontóban élnek, de sokan laknak Québec tartományban és Vancouverben is.
A lakosság 8-10 % ázsiai eredetű. Főként Hong-kongból, Indiából, Kínából, és Tajvanból települtek Kanadába. A népesség többi részei a legkülönbözőbb etnikai csoportokhoz tartoznak (amerikai őslakók, latin-amerikaiak, afrikaiak).
Kanadában mintegy 80 náció él.
A két hivatalos nyelv az angol és a francia. De a különböző népcsoportok korlátozás nélkül használhatják saját nyelvüket. Kanada, az USA-val ellentétben nem akar a népek olvasztótégelye lenni.

Őslakók.
Az őslakó népek az 1996-os népszámláláskor Kanada lakosságának 3 %-át tették ki. Minden tartományban megtalálhatók, de kb 45 %-k préritartományban él. Az őslakosságnak kevesebb, mint fele rezervátumbeli, melyeket indián csoportok számára különítettek el. Az ország északi részein, ahol az éghajlat nem kedvez az európai településeknek, az őslakók vannak többségben. Ők magukat nemzetnek tekintik, területük, nyelvük és kultúrájuk van. A csoportok, és területük idővel változhatott, több nemzet a 17. sz.-ban felbomlott, míg a sziúk, pl. csak a 19. sz.-ban érkeztek Kanadába.
A szövetségi indián-törvény (Indian Act) az őslakók négy kategóriáját ismerik el: az un. státusindiánok hivatalos jegyzékben szerepelnek és rezervátumban élnek. A nem státusindiánok, akiknek őslakos felmenőik vannak, de nem szerepelnek hivatalos listán, és nem laknak rezervátumban.
Őslakosok az inuitok (eszkimók, de ez gúnynév, amit nem szeretnek, azt jelenti fókazabáló). A negyedik kategóriát a meszticek képezik, akik európaiak és őslakosok kapcsolatából születtek.
A teljes őslakos népességet csoportokra osztották (a csoport a legkisebb politikai egység), a Kanadában található mintegy 600 csoport helyi közösségeknek felel meg.
Az őslakosok sok különböző nyelvet beszélnek, különbözik a kultúrájuk, megélhetésük is más-más, Ezek ellenére jellemző vonásaikban és életkörülményeikben hasonlóak. Nagy részük számára a földnek szociális és kulturális jelentősége van. Ezt a kötödésüket az európaiak a mai napig nem értik meg igazán.
Az indián nemzetek által beszélt 54 nyelv és nyelvjárás 10 nagyobb nyelvcsaládhoz tartozik. Északon, az erdőségekben és a tundrákon az atapaszk, a Sziklás-hegységben és az Atlanti-óceán között az algonkin népek –blackfoot (feketelábú), odijibwe, cree, micmac, stb.- élnek. Errefelé élnek a sziúk, és aszinboinok, a Nagy tavak- környékén az irokézek, a huronok. A Csendes-óceán környékén kisebb nemzetek (tlingit, kwakiutl, haida, tsimshian, nutka, bella cola, salish) élnek, akik faragóművészetükről híresek. Brit Columbia, Vancouver totemoszlopaiktól híres.
Kanada sok földrajzi neve indián nyelvekből származó. Maga a Kanada huron eredetű.
(Megjegyzem, én úgy ismerem az eredeti szót, hogy "kepp canada", jelentése falu, közösség. Fifike forrás információja szerint a szó jelentése "a mi földünk". Elsőként a Montreálnak is nevet adó (Mount Royalt felfedező) Jacques Cartier említi a mai Québec város helyén talált indián teleppel kapcsolatban. Az 1638-as Mercator-féle térképen a Szent Lőrinc folyó neve volt Kanada.

1992-ben a kanadai kormány megállapodást kötött az északkeleti területek lakosságával. Ez alapján jött létre az Északnyugati területek keleti részén 1999-ben Nunavut, amelynek a lakossága mintegy 80 %-ban inuit. Ez az első nagyobb politikai egység, amely saját parlamenttel is rendelkezik.

A feketék (színesbőrű kanadaiak).
A feketék, vagy afrikai kanadaiak sosem tartoztak a lakosság nagyobb csoportjai közé. Bár XIV. Lajos francia király engedélyezte a rabszolgák Nyugat-Indiából való beszerzését, igen kevés került közülük Kanadába. Az amerikai függetlenségi háború menekültjei hoztak magukkal néhányat, de nagyobb számú fekete szabad emberként érkezett az országba. Új-Skócia 1787-ben megszüntette a rabszolgaságot, 6 évvel később Felső-Kanada (Ontario) is. Ez a két döntés a Brit Birodalomnak is precedensül szolgált.
Az 1812-1814-es háború alatt is sok fekete menekült Kanadába.
A feketék Kanadában általában élvezték a törvény előtt az egyenlőséget. De többségük rosszul fizetett, rossz körülmények között élő volt. Ezért 1960-tól civil mozgalmak szerveződtek körülményeik javítása érdekében.

Bevándorlók.
A gyarmati kortól kezdve kulcsfontosságú a szerepük Kanadában. Többnyire az európaiak élveztek előnyt. Ez a gyakorlat csak 1967-től változott meg, ettől kezdve a bevándorlókat 3 csoportba osztják: politikai menekültek, kanadai állampolgárok rokonai és független bevándorlók.
A bevándorlók nemcsak változatos etnikai, hanem különböző kulturális csoportokat alkotnak. A kanadai kormányzat ezért 1971-ben meghirdette a multikultúrális politikát. Mindegyik etnikai csoport hozzájárul Kanada kultúrájához, ezért nincs hivatalos kultúra, amelyhez mindenkinek alkalmazkodni kellene. 1972-ben államminiszteri státust hoztak létre a muntikultúralizmus gondozására. Már 1977-ben elfogadták azt a törvényt, hogy minden faji, nemzeti vagy etnikai megkülönböztetés törvénytelen. 1982-ben ezeket a jogokat belefoglalták az új alkotmányba, és 1986-ban biztosították, hogy a kisebbséghez tartozók ugyanúgy állami szolgálatba léphetnek, mint a többségiek.

A kanadai magyarok bizonyára e témakörben tájékozottabbak, mint amit az én forrásaimból származó információk nyújtanak. Ezért aki korrigálni tud, vagy akar, vagy hozzátennivalója van, kérem, az szóljon hozzá.


Nos, a magam részéről ennyit szerettem volna általánosan elmondani Kanadáról. Remélem hasznos és érdekes volt. Talán más, (vagy én később) általános történelmi, politikai és gazdasági tájékoztatást is adhat még Kanadáról.
A továbbiakban én két tartományról, Brit Columbiáról és Albertáról szeretnék írni. Megköszönöm mindenkinek, ha ezt a lehetőséget meghagyjátok nekem. Illetve utána egy meglepetésre készülök.

Még valami. Bármilyen csodálatos kép (és film) arzenálom van Kanadáról, sajnos technikai nehézségeim miatt azokat nem tudom közkinccsé tenni. Kérem tehát, hogy aki csak tud, kísérje írásaimat odavonatkozó képekkel. Ebben az összehangolt együttműködés izgalmasnak ígérkezik. Előre is köszönöm.

:) :) :)
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
Igazan nagyon reszletes leiras Greta!
Egy kis statisztikaval kiegeszitenem.
Magyarok Kanadában

Az 1996. évi kanadai népszámlálás adataiból

A nemzetiségi (etnikai) származásra vonatkozó kérdésre adott 25 leggyakoribb válasz

Kanadában, valamint államokra és területekre lebontva
(20 %-os minta alapján)

A Kanadai Statisztikai Hivatal (Statistics Canada) meghatározása szerint az 1996-os népszámlálás nemzetiségi/etnikai származásra [ethnic origin] vonatkozó kérdése arra a nemzetiségi vagy kultúr-kulturális csoportra vonatkozik, amelyhez az egyén ősei tartoztak. Elsősorban tehát a származási gyökerekre kérdez, és nem tévesztendő össze a születési hellyel, állampolgársággal [nationality or citizenship].

[Rövid nyelvhasználati kitérő. Amit mi magyarul 'nemzeti és/vagy nemzetiségi származásnak mondunk, azt angolszász nyelvű szakirodalomban főként az ethnic(al) szóval jelölik: ethnic origin, ethnical background, ethnic group... vö. ethnic Hungarians in Romania = 'romániai magyar nemzetiségű'. A zavart tovább fokozza, hogy a nationality elsődleges jelentése angol anyanyelvűek számára - a Magyarországon kiadott szótáraktól eltérően! - 'állampolgárság' és nem 'nemzetiség'!
Továbbá a 'kultúr/kulturális' szóösszetételekben angolszász nyelvterületen nem, illetve elsősorban nem 'művelődési' vonatkozású jelentésre gondolnak, hanem a kultúr-antropológia szókincséből közhasznűvá vált tágabb - vö. kultúrkör, afrikai őshonos kultúrák stb. - jelentés az elsődleges.
Ezeket a szóhasználati különbségeket jelzi a fordításban itt-ott megmutatkozó kettősség, pl. nemzetiségi/etnikai származás".]

Az 1991-es népszámláláshoz viszonyítva 1996-ban a kérdést jelentősen módosították. Mindkét alkalommal azt kérdezték: "Milyen etnikai vagy kultúr-csoporthoz tartoztak az személy ősei?" 1991-ben a 15 leggyakoribb származás fel volt sorolva a kérdőíven, és a válaszolóknak ezekből kellett akár többet is megjelölniük. Ezen kívül volt két üres rubrika, ahova az egyéb lehetséges válaszokat lehetett beírni, és ehhez néhány példát is felsoroltak.

1996-ban a kérdőív nem adott előre meghatározott válaszokat. Ehelyett négy üres sorba lehetett a származásra vonatkozó válaszokat beírni, és 24 példát sorolt fel a kérdőív. Első ízben szerepelt a megadott példák között a "kanadai", mivel az 1991-es népszámlálásban ez volt az ötödik leggyakoribb válasz.

Mint az várható volt, a változtatások, különösen a "kanadai" meghatározás beiktatása, jelentékenyen módosította a válaszokat. Ennek eredményeképpen az 1996-os népszámlálás adatait nem lehet megfelelő módon összehasonlítani a korábbi népszámlálások eredményeivel.

Az 1996-os népszámlálás alkalmával 5,3 millió személy, azaz az összlakosság 19%-a vallotta magát "kanadainak". További 3,5 millió személy (12%) írt be kettős, kanadai és más származást. 1991-ben, amikor a "kanadai" nem szerepelt a megadott példák között, csupán 3% vallotta magát kanadainak, valamint további 1% jelölte meg a kanadait egy vagy több más származási csoporttal együtt.

Az 1996-os népszámlálás adatainak feldolgozásakor országos viszonylatban valamint államokra (province) és területekre (territory) lebontva is megadták a 25 leggyakrabban beírt származási csoportot.

Mind a 10 állam és a 2 terület adatai megtalálhatók Statcan weboldalain. E táblázatok alapján jöttek létre az alábbi összesítések, amelyekben a "Hungarian (Magyar)" vonatkozású adatok nyomon követhetők. (Az eredeti adatokban is a kiemelt alakban!)

Az alábbi táblázat felsorolja azokat az államokat és területeket, amelyekben a "Hungarian (Magyar)" származás a 25 leggyakrabban megadott válasz között szerepel.

1. Táblázat - Rangsor a 25-ben

Rangsor
a 25-ben Állam v. terület Származas ÖSSZES Kizárólagos Többrétű
14 Saskatchewan Hungarian (Magyar) 24,205 6,425 17,780
18 Yukon Territory
(Yukon Terület) Hungarian (Magyar) 400 120 285
19 Ontario Hungarian (Magyar) 118,450 50,130 68,320
20 Alberta Hungarian (Magyar) 37,375 10,925 26,455
21 British Columbia Hungarian (Magyar) 40,535 14,850 25,685
22 PEI* Hungarian (Magyar) 210 40 170
22 North-West Terr.
(Észak-Ny. Terület) Hungarian (Magyar) 260 60 205
24 Manitoba Hungarian (Magyar) 9,025 2,640 6,385
ÖSSZESEN 230,460 85,190 145,285

20 KANADA
(országos összes) Hungarian (Magyar) 250,525 94,185 156,340
Newfoundland (Új-Foundland), Nova Scotia (Új-Skócia), New Brunswick (Új-Brunswick) és Quebéc államokban
a 'magyar' nincs az első 25-ben. Ezért nem szerepelnek a fenti táblázatban. Az "Összesen" és a "Kanada" közötti különbség adja e négy állam magyar származásű lakosságát együtt. 20,065 8,995 11,055
*Prince Edward Island (Edward herceg-sziget


Adapted from: Statistics Canada's Internet Site, http://www.statcan.ca/english/census96/feb17/nic.htm, on 28/10/2000.
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
Magyar származásúak száma szerint

Állam Összlakosság Összes magyar % Kizárólagos Többrétű 25-ös rangsor
*Mint már szó volt róla, a részletes kérdőíveket csupán a lakosság 20 százaléka tölti ki, ennek alapján vetítik ki az adatokat az összalkosságra, ebből adódhatnak minimális eltérések, itt pl. ±5.
**Az ebben az oszlopban mutatkozó különbségre lásd az 1.sz. táblázat jegyzetét.
3. Táblázat - Százalékos megoszlás

% Állam 25-ös
rangsor
2.47 Saskatchewan 14
1.40 Alberta 20
1.30 Yukon Territory 18
1.11 Ontario 19
1.09 British Columbia 21
0.82 Manitoba 24
0.40 North-West Territory 22
0.15 Prince Edward Island 22

Nyelvi adatok

Táblázat. A tíz legnépesebb anyanyelvi csoport, az angolon, francián, illetve a bennszülött nyelveken kívül.
(Mint látható, a magyar 1971 után nem tartozik a listavezetők közé)

1971 FŐ % 1991 FŐ % 1996 FŐ %
ANYANYELV ANYANYELV ANYANYELV
German - Német 558,965 2.6 Italian - Olasz 538,695 2.0 Chinese - Kínai 736,015 2.6
Italian - Olasz 538,765 2.5 Chinese - Kínai 516,875 1.9 Italian - Olasz 514,410 1.8
Ukrainian - Ukrán 309,890 1.4 German - Német 490,650 1.8 German - Német 470,505 1.6
Netherlands - Holland 146,690 0.7 Portuguese - Portugál 220,630 0.8 Spanish - Spanyol 228,580 0.8
Polish - Lengyel 136,540 0.6 Ukrainian - Ukrán 201,320 0.7 Portuguese - Portugál 222,870 0.8
Greek - Görög 103,725 0.5 Polish - Lengyel 200,395 0.7 Polish - Lengyel 222,355 0.8
Chinese - Kínai 95,910 0.4 Spanish - Spanyol 187,615 0.7 Punjabi - Pandzsábi 214,530 0.8
Magyar (Hungarian) 87,465 0.4 Punjabi - Pandzsábi 147,260 0.5 Ukrainian - Ukrán 174,830 0.6
Portuguese - Portugál 85,845 0.4 Netherlands -Holland 146,425 0.5 Arabic - Arab 166,150 0.6
Yiddish- Jiddis 50,320 0.2 Greek - Görög 132,980 0.5 Tagalog (Pilipino)** 158,210 0.6
Aboriginal languages* 178,545 0.8 Aboriginal languages 190,160 0.7 Aboriginal languages 208,610 0.7
* Bennszülött nyelvek, az ún. észak-amerikai indián nyelvek.
**Tagalog v. Pilipino - A Fülöp-szigetek hivatalos nyelve


--------------------------------------------------------------------------------

Meghatározások

Anyanyelv (Mother tongue): az első, gyerekkorban otthon megtanult nyelv, és amelyet a személy a népszámlálás idején is értett még.

Otthoni nyelv (Home language): az a nyelv, amelyet a népszámlálás idején otthon a legyakrabban használnak.

Nem hivatalos nyelv (Non-official language): bármely más nyelv a kanadai két hivatalos nyelven - angol, francián - kívül.

Anglophone: angol anyanyelvű lakosság.

Francophone: francia anyanyelvű lakosság.

Allophone: a lakosság azon része, amelynek egyik hivatalos nyelv sem anyanyelve.

Bilingualism: önértékelésre alapozó kategória - aki mindkét hivatalos nyelvet, az angolt és a franciát is beszéli.
 

Greta

Állandó Tag
Állandó Tag
Jó tudni Canadáról...

Igen, Melitta, így lesz kerek, egész és élőn eleven az ismeretanyag, ha az ott élők és az itt élők kiegészítik egymást.
Pont ilyen jellegű adatokban éreztem az illetéktelenebbségemet.

Én is köszönöm, amit írtál. :)
(Azért remélem, nem haszontalan amit felteszek, mert ha igen, abba fejezem magamat. :roll: )
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
Greta!
NAgyon is koszonjuk amit felteszel, sokan vannak nalunk is szabin azert kevesebb a hozzaszolo de majd jonnek vissza es akkor remeljuk tobben segitenek bemutatni Canadat.
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
Klarika!
Itt a ragyogo alkalom, hogy bemutasad a canadai-magyar iskolat hisz mint az igazgatoja Te vagy a legilletekesebb.
Nem artana az sem ha a tobbi szervezeteket is megemlitened hisz rengeteget dologozol sok magyar ugyet szolgalo szervezetnel.
Elore is koszi.
 

FiFike

Állandó Tag
Állandó Tag
A Prince Edward-sziget

Charlottetown városában, amely egyben a tenger övezte tartomány legjobb kikötoje is, a parlament georgiánus stílusú, méltóságteljes, komoly épületében még ma is mutogatják azt az asztalt, amely körül a kolóniák küldöttei 1864-ben, több mint száz esztendovel ezelott összegyultek, hogy közös elhatározásukat kinyilvánítsák. A tartomány minisztertanács még ma is ennél az asztalnál ülésezik, a falon a tábla: 1864. szeptember 1-én ebben a történelmi nevezetességu teremben, e körül az asztal körül gyultek össze azok az államférfiak, akiknek megfontolásából és tanácskozásaiból Kanada domínium megszületett.
A Prince Edward-sziget azonban ironikus módon nem tartozott a brit- észak-amerikai konföderáció alapító államai közé. (A konföderáció 1867-ben alakult meg, és 1967-ben ünnepelte 100. évfordulóját, többek közt a Montreali Világkiállítással.) A mic-mac indiánok Abeg-we-it-nek nevezték a szigetet, ami azt jelenti: lakóhely a hullámok között .
Charlottetownban nagyszeru vitorlásokat építettek (éppen úgy, mint Saint Johnban, Lunenburgban és Halifaxban), és ez, azonkívül, hogy pompásan jövedelmezett, a sziget nevét a világon mindenütt ismerté tette, ahol a vitorlázás és a tengerjárás életszükséglet volt és mesterséggé vált.
A Prince Edward-szigeten, akárcsak nagyobb szomszédján, Új-Fundlandon, jellegzetesen angol módon éltek és gondolkoztak. Hiszen Anglia maga is sziget! Szorosabban kapcsolódtak az óhazához, mint a hatalmas, még mindig feltáratlan, belso nyugati területekhez. Az óceán összeköto híd volt, nem elválasztó árok. A sziget lakói, többségükben skót felföldiek, eloször gyanakvással szemlélték a kanadai államszövetséget. Csak 1873-ban tértek jobb belátásra, miután elég hosszasan és hevesen a lelkükre beszéltek, s politikailag és gazdaságilag egyaránt megszorították oket. Elkésve, hetedik tartományként csatlakoztak a domíniumhoz.
Nagy komphajók télen jégtörok biztosítják az összeköttetést a legkisebb kanadai tartomány és New Brunswick meg Új-Skócia között. A szigetet hajdan surun borító erdok nagy részét kivágták, fájukat hajóépítésre használták fel. A sziget virágzó kertté, a termékenység békés paradicsomává változott. Egész Észak-Amerikában a Prince Edward-szigeten terem a legjobb burgonya. Az eso öntözte, gazdag réteken pompás szarvasmarhák legelnek. Ám mióta a hajóépítésben a vas kiszorította a fát, a Prince Edward-szigetnek és elsosorban Charlottetownnak éppen legfontosabb és legjövedelmezobb iparát, a hajóépítést kellett feladnia. Csak mostanában virágzott fel újra a sporthajók építése.
Nem csoda hát, hogy a sziget többé nem tudta a mezogazdaságba kényszerült lakosait eltartani. A 110 000 fonyi népesség csak nagyon lassan növekedett. Az utódok elvándoroltak a szárazföldre, ahol még korlátlan tér és jövo kecsegtette az életrevalókat. Ennek ellenére a Prince Edward-sziget ma is a legsurubben lakott Kanada tartományai között (négyzetkilométerenként 20 fo) ami egyébként még mindig nem sokat jelent.
A végtelen kanadai erdoségek , ez a másutt máig érvényes kifejezés itt már tartalmát vesztette. Az egész szigeten mindenütt rétek, legelok, szántóföldek nyújtóznak, öreg fákkal szegélyezetten. Sehonnan nincs messze a tenger, és számtalan kisebb-nagyobb öbölkarjával , például a Malpeque-öböllel vagy a Cacumpeque-öböllel , itt is ott is mélyen benyúlik a szárazföldbe. Az éghajlat csodálatosan egyenletes. Nyáron, a meleg, napfénytol szikrázó napokon smaragdként ragyog a sziget a sötétkék tengeren. Ott, ahol látni lehet a termékeny, agyagos talajt, a smaragdszín mély, érett okkervörösbe vált át. Apró falvak fehér házakkal és hófehér templomokkal ezüstös tajtékszalag az arany homokparton , zöld-fehér-piros-kék , tiszta élénk színek ünnepe . Enyhe sós levego , kék égbolt, melyet soha nem homályosít el pára vagy füstgomoly , ez a bubájos Prince Edward-sziget; barátságos emberek, nem nagy gazdagság, de biztonságos jólét. És mindehhez az égnek még egy nagy adománya járul: Amerika keleti partján, Floridától északra sehol sem öleli körül a tenger ilyen melegen és simogatóan az úszókat és fürdozoket. Mint ennek a zöld szigetnek a partjain. A víz homérséklete nyáron 21-22 C°, tehát még éppen frissít, anélkül, hogy hideg volna.
Nincs mit csodálkoznunk hát, hogy ennek a varázsereju földdarabnak ma már nem kell keseregnie egykor jelentos hajóiparának hanyatlása miatt. Az idegenforgalom busásan kárpótol érte. A sziget 1700 km tengerpartot kínál , tele védett öblökkel és messze nyúlónyílt homokpartokkal, ahol a tágas Szent Lorinc-öböl hullámai akadálytalanul göröghetnek végig , 1700 km-es partot, bár a sziget legnagyobb kiterjedése a North Cape-tol East Pointig mindössze 260 km, és szélessége 5 és 50 km között váltakozik. Mintha csak azért teremtette volna az úristen így, hogy remek kirándulásokat lehessen tenni, de a nyaralók éjszakára mindenhonnan hazaérjenek. Szebbnél szebb utak kígyóznak a dunék között a lapos vagy sziklás partfokok körül, a zöld mezokön és fenyveseken keresztül, az iharosokban és szilfaligetekben.
És aki még nyaralása alatt sem akar lemondani a kultúráról, Charlottetownban még színházba is mehet. A Fathers of Confederation , a kanadai konföderáció honatyáinak tiszteletére 1964-ben a város szívében, a tartományi kormányzóság 120 esztendos épülettömbje mellett ultramodern kultúrközpontot, Memorial Centre-t építettek, ezer személyt befogadó színházzal, képzomuvészeti galériával, könyvtárral és természetesen egy ünnepi tetemmel, Memorial Hall-lal, amelyet Erzsébet királyno avatott fel a Memorial Centre többi létesítményével egyetemben, 1964-es kanadai látogatásakor. 1914-ben, az alapító országgyulés 50. évfordulóján feliratot helyeztek el a Province Building nevezetes Confederation Chamberjében ezzel a szöveggel: Az elorerelátás vezérelte oket, de muvük maradandóbbnak bizonyult, mint sejthették volna.
Ha a kanadai tartományok közül valamelyik példája lehet a kanadai életforma szépségének, a Prince Edward-sziget az: itt élni boldogság, összehasonlítva Németország, Olaszország vagy Japán túlzsúfoltságával , boldogság, minden probléma és gond dacára, melyek természetesen a kanadai viszonyok között is megtalálhatók. Alapjában véve minden kanadai tisztában van ezzel, még a renitenskedok és elégedetlenek is. Senki nem kíván magának különb hazát, mint ez a hatalmas, tágas, nagyszeru ország, amelyet ilyenné formáltak alapítói, anélkül hogy sejthették volna .
És aki belehabarodik ebbe a békés és élettol pezsgo, hullámok közti lakóhelybe, olvassa el Lucy Maud Montgomery világsikert aratott bubájos regényét: az Anne of Green Gablest. A regény a szigeten íródott, és tökéletes huséggel ábrázolja a Prince Edward-szigetet és lakóit. Esetleg alkalma adódik arra is, hogy Charlottetownban a Memorial Centre-ben meghallgassa Beethoven
Pastorale-szimfóniáját és akkor úgy érzi majd, hogy az egész sziget egyetlen, mesterien megkomponált gyönyöru pastorale.
 

klari

Állandó Tag
Állandó Tag
Köszi az ötletet, Melitta.


Az Arany János Hétvégi Magyar Iskola (http://canadahun.com/aranyjanos/) 1975 óta szolgálja a torontói magyarságot. Szombatonként 9-től 12:15-ig, 4 - 14 éves korú gyermekeknek ad lehetőséget az anyanyelvük ápolására és fejlesztésére. Mesés, verses, játékos módon őrizzük hagyományainkat a fiatalabb korú nebulókban, míg az idősebbek Magyar irodalom, nyelvtan, történelem és földrajz által fejlesztik tudásukat. Évente többször gyermekeink a nagyközönségnek adnak tanúbizonyságot tudásukról énekkel, tánccal, verssel, vagy színjátékkal. A magyar iskola elősegíti a gyemek és szülő jó kapcsolatát, egymás megértését, és megismerteti a magyar hagyományainkat, hogy gyermekeink öntudatos, büszke fiatalokká váljanak.

Beiratkozás: szeptember 11, d.e. 10-12ig.

Bővebb információért írjanak a klari@sympatico.ca címre.
 

klari

Állandó Tag
Állandó Tag
Kanadai Magyar Közösségi Szolgálat
4049 Dundas Street West, lev. p2
Toronto, Ontario
M6S 4Z5
Tel:(416)762-3569
http://www.hungariancanadiancommunityservices.com/
e-mail: hccs@bellnet.ca

Szolgáltatások és programok

Tájékoztatás és tanácsadás
Újkanadások segítése a beilleszkedésben
Magányos idősek látogatása
Öregotthonban élő idősek segítése
Fordítás, tolmácsolás, képviselet
Önkéntesek betanítása és oktatása,
Kapcsolattartás és tájékoztatás más magyar szervezetekrol
Nyári napközis tábor
 
Oldal tetejére